Kutak engedélyeztetése-aktualizált tájékoztató
Frissítés:
Május 18-án döntött az Országgyűlés a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról.
A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az, aki engedély nélkül létesített kutat, ha a fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
A 2019. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített ásott- vagy fúrt kút fennmaradási engedélykérelmét a helyi polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.
Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési jegyző, illetve a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.
A szükséges nyomtatványok letölthetők:
Tajekoztato_kutak_vizjogi_engedely
Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
A jegyző engedélye szükséges olyan kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel;
- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
- nem gazdasági célú vízigény.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási, létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárása.
Mit jelent a gazdasági célú vízigény fogalma?
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.
Milyen kútra kell fennmaradási engedély kérni?
A fennmaradási engedélyt minden, 2019. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmény (ásott vagy fúrt kút) esetében meg kell kérni.
Mikor kell szakhatóságot bevonni az eljárásba?
Amennyiben a szóban forgó vízkivételt biztosító vízi létesítmény ivóvíz igény kielégítésére is szolgál, abban az esetben a szakhatóság az eljárás során a kérelmezőt akkreditált laboratóriumi vízmintavételre kötelezi és csak a megfelelő vízminőség esetén adja ki hozzájárulását. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kérelmező locsolásra vagy állatok itatására használja a kút vizét, úgy nem szükséges Népegészségügyi Főosztály szakhatóságként történő bevonása.
Mi történik a határidőre be nem jelentett kutakkal?
Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményre a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi. Azonban aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2021. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság a Vgtv. alapján jogi személy esetén az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 %-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén 1.000.000 forintig, természetes személy esetében 300.000 forintig terjedhet.
