Miért jó a mesehallgatás?
Mert oldja a feszültséget, értékrendet alakít ki a gyermeki világképben és így az érzelmi nevelés egyik kiemelt eszköze.
A mesék segítik, gazdagítják a gyerekek képzeletvilágát, közben formálják a személyiséget és a világképet.
Szókincsbővítő tulajdonsága semmivel sem helyettesíthető, emellett fenntartja a figyelmet és megtanít koncentrálni.
Én legutóbb Szegény Dzsoniról és Árnikáról olvastam a gyerekeknek, majd a Titoktündérrel ismerkedtünk meg.
Lázár Ervin könyvében Szegény Dzsoni, a világ legszabadabb embere beleszeretett Árnikába, de a Százarcú átka miatt egyikük mindig kacsa marad. Elindulnak hát a Hétfejű Tündérhez, hogy segítsen rajtuk. Útközben sok érdekes emberrel és velük a következő kérdésekkel találkoznak: Hová tűnnek a haragok? Ki a világ közepe? Mindenkinek van valamihez tehetsége? És a szeretet tényleg olyan, mint a varázslat? A mese végére mindenre választ kapunk. Sőt még a Százarcú Boszorka százegyedik arcát is megismerjük.
A Titoktündér sorozat pedig – kedvenc könyvsorozatom – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szól a pozitív gondolkodásról, önbizalomról és megannyi másról, hogy minden egy kicsit könnyebb legyen. Egy mese, melyben nincsenek robotok és halálfejek, sem fegyverek vagy űrlények, nincs benne csúnya beszéd sem, és a bugyuta, értelmetlen, semmitmondó történések is kimaradtak belőle.
Szerepel benne viszont varázslatos mesevilág, mely szórakozás és hasznos segítség is egyben szülő és gyermek számára többek között, ha kicsúfolják, fél a sötétben, verekszik vagy őt bántják, beteg lesz, barátkozni vagy békülni kell, netán elveszít valamit, vagy híján van az önbizalomnak…
Beck Andrea pszichológus könyve játék és mese, melyben észrevétlenül kap helyet a pozitív gondolkodásra való nevelés és az önbizalom fejlesztése.
