Tájékoztató fórum Vámosszabadi Község fejlesztési elképzeléseiről, és az ezzel kapcsolatos -Kormányhivatal és Vámosszabadi Község Önkormányzata közötti- településrendezési kérdésekben fennálló vitákról
Tisztelt Érdeklődők,
A fórum tervezett időpontja a 813-as északnyugati elkerülő kapcsán tartott lakossági fórum után:Faluház, Díszterem, 2023.03.28. 18.00
Előzetesen a fórum témájáról:
Vámosszabadi Község Önkormányzata a korábbi településfejlesztési koncepcióban és a gazdasági programban foglaltaknak megfelelően folytatja a településfejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. Az elképzelések kivitelezése a Kormányhivatal ellenállása miatt megakadt, a jogi útra terelt vita a fejlesztések alapjául szolgáló helyi építési szabályzat megcsonkításához vezetett. Bár a fejlesztések szabályozás háttere egyéb jogszabályok alapján ennek ellenére is biztosított lenne, de a Kormányhivatal érdemi egyeztetés helyett újabb perrel akadályozza fejlesztéseinket.
Miért is ragaszkodunk a fejlesztési elképzeléseinkhez?
A település fejlődése szempontjából több fontos fejlesztési terület került kijelölésre még a 2019-ben, amely fejlesztési elképzeléseket a Kormányhivatal is támogatta.
Az egyik ilyen a Pacsirta Lakóparkhoz kapcsolódó Szitásdomb2 területének mintaprojektként történő kialakítása. A fejlesztést úgy terveztük meg, hogy a lakóterületek beépülésével együtt az azokat kiszolgáló intézmények is megépülnének:
-bölcsőde
-óvoda
-hivatali épület
-gyógyszertár
-orvosi rendelő
De ezek az intézmények nem csak a Szitásdombom lakókat, hanem a teljes falu lakosságát szolgálnák azáltal, hogy az intézményi ellátást nem Győrben kellene igénybe venni, hogy az orvosi rendelő lényegesen tágasabb és kényelmesebb ellátást tudna nyújtani, hogy a gyógyszertár megépülése fiókgyógyszertár nyitását is lehetővé tenné a falu régi részén, hogy az orvosi rendelő lehetőséget adna fogorvosi és gyerekorvosi ellátásra, fogröntgenre.
A lakóterület fejlesztése közben alakultak ki azok a végleges elképzelések, amelyek a közintézmények megvalósulásának pénzügyi forrásait megteremtik. Egyrészt a bölcsőde megépítésére pályázati forrást nyertünk 840mFt összegben, másrészt a terület fejlesztőjével kötött megállapodás forrást teremtett a többi intézmény megépítésére, illetve üzletek, irodák kialakítására.
Ezzel lehetővé vált volna, hogy a Pacsirta Lakóparkból hiányzó szolgáltatások és közintézmények is pótlásra kerüljenek. A fejlesztés infrastrukturális háttere pedig ezek mellett a térségi szennyízhálózat megépülésével a győri Sárás I részére is biztosította volna a szennyvízellátást, valamint a Pacsirta Lakópark áramellátási problémái is megoldódtak volna.
Miért használjuk a „volna” kifejezést?
A fejlesztés finomhangolása történt volna meg azzal a rendezési tervi módosítással, amelyet számunkra érthetetlen módon elutasított a Kormányhivatal, és minden érvünk és igyekezetünk ellenére a Kúrián pert indított. Ezzel az elutasítással és a perrel pont azt a részét akadályozza meg a fejlesztésnek, amely az ott élő magyar emberek javát szolgálta volna: a közintézmények megépülését, a szolgáltatásoknak helyet adó helyiségek kialakítást. Ennek következtében pont úgy épülhet be a terület, amely szembe megy a józan ésszel, a kormányzati akarattal, a beruházói szándékkal: csak a lakások, házak épülnének…
Ha Kormányhivatal a teljes koncepciót hagyja megvalósulni, akkor egy olyan mintafejlesztés lehetne, amely például szolgálhat más lakóterület fejlesztéseknek: a lakóterülete beépülésével egyidejűleg az azokat kiszolgáló intézmények megépülnének és a szolgáltatások odatelepülnének, a kiépített infrastruktúra pedig a fejlesztésen túlmutató kapacitások hozna létre, mindezt javarészt a beruházó költségére.
Ennek a fejlesztésnek a megvalósulását veszélyezteti a Kormányhivatal. Egy szerencsénk azért volt: a Kormányhivatal a bölcsőde helyét sem engedte kialakítani a rendezési tervbe, de az ellenükre elfogadott rendeletünk mégis lehetővé tette, hogy a Kúria döntése előtt az építési engedélyt megszerezzük.
Ugyanakkor az eredeti fejlesztési elképzelés nem csak önmagában a lakóterület fejlesztését irányozta elő, hanem a 14. sz. főút nyugati oldalára kereskedelmi-szolgáltató területtel és sportterülettel számolt, azzal kiegészülve, hogy a tervezett szigetközi kiselkerülő is itt csatlakozik a 14.sz főúthoz. Ezeket az elképzeléseket az akkori rendezési terv elfogadásánál a Kormányhivatal szintén támogatta.
Időközben a sportterület helyére intézményi terület került a szabályozási tervben annak megfelelően, hogy egy „egyszerű” sportcsarnok helyett térségi fejlesztési szempontból egy iskolaközpont helyének megteremtése merült fel, amely iskolaközpont létrehozására vonatkozóan egy együttműködési megállapodást is kötöttünk a Református Egyházzal.
Ezek ugyan távlati fejlesztési célok, de a rendezési tervben helyet biztosítottunk ezeknek a funkcióknak, mert azt gondoljuk, hogy ennek a koncepciónak a megvalósulása Vámosszabadi érdeke, amellett, hogy térségi szempontból is fontos lenne a teljes koncepció megvalósulása.
Összefoglalva: ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósulásáért küzdünk a Kormányhivatallal szemben, ezért vállaljuk a konfliktusokat és teszünk meg mindent jogi és nem jogi úton a fejlesztésért. Mert a megvalósulása meggyőződésünk szerint a településünk érdeke, a megvalósulása semmilyen jogszabályba nem ütközik. És küzdünk mindaddig, amíg a település lakói azt nem mondják, hogy elég, hagyjuk.
A jelenleg indítandó rendezési tervi módosítások az eddigiekben vázolt fejlesztések szabályozási hátterének ismételt kialakítását szolgálják, azonban az előttünk álló nehézségek nem függetlenek a Kúria által hozott azon rendkívüli döntésétől, amellyel megsemmisítette a szabályozási tervlapjainkat. Ahogy az előzőekben kifejtettük, a megsemmisített szabályozási tervlapokban foglalt fejlesztések nagy részéhez az önkormányzat továbbra is ragaszkodik, és ezeket az új eljárásokban is el kívánja fogadni arra tekintettel, hogy anno a Kúria valójában nem mondta ki azt, hogy maguk a fejlesztési elképzelések okán hozott rendezési tervi módosítási döntések nem felelnének meg bármilyen jogszabálynak is.
A Kúria döntéséhez kapcsolódóan szükséges megjegyeznünk, hogy az Alkotmánybíróság 2002-ben egy tervezett törvénymódosítás kapcsán kimondta, hogy az állami főépítész által kiadott záró szakmai vélemény (amelyben a rendezési tervi módosításainkat véleményezi) ellenében is fogadhat el az önkormányzat rendezési tervi módosítást azért, mert a településrendezés tárgyában hozott önkormányzati döntési jog olyan önkormányzati alapjog, amelyet a záró szakmai véleménnyel nem korlátozható, mert az alkotmányellenes lenne. Azóta az Alkotmányból Alaptörvény lett, de a településrendezési döntésekhez kapcsolódó akkori önkormányzati alapjog az Alaptörvénybe is átkerül, így az alkotmánybíróság akkori megállapításai elvi alapjai most is helytállóak.
Természetesen ez nem jelent korlátlan felhatalmazást a döntéseinkre, mert a Kúria vizsgálhatja (és érdemben kell vizsgálnia) a rendezési tervi módosításainkat jogszerűségi szempontból, de önmagában az, hogy az állami főépítész véleménye ellenében fogadunk el egy rendezési tervi módosítást, az még nem jelenthet jogsértést.
A rendezési tervi módosításaink Kúria általi érdemi jogszerűségi vizsgálata a tavaly perben nem történt meg, ezért állíthatjuk, hogy a rendezési tervi módosításban foglalt tervezett fejlesztéseinkről senki arra jogosult nem állapította meg, hogy azok jogszabályt sértenének, vagyis joggal ragaszkodhatunk azokhoz.
Jelen helyzetben a Kúria tavalyi döntés olyan jogbizonytalanságot eredményezett helyi építési szabályzatunkban és ezzel a településrendezési elképzeléseinkben, amely a jogszabályok általános értelmezése alapján nehezen kezelhető, és ennek rendkívüli helyzetnek a feloldása együttműködést kívánna az Önkormányzat és a Kormányhivatal között.
Ugyanakkor az, hogy a Kormányhivatal nyomása ellenére is kiáll(t)unk a település érdekeit szolgáló rendezési tervi módosításaink mellett olyan helyzetet teremtett, hogy a Kormányhivatal településrendezési és építési ügyekben mindent megakadályoz, amely a legkisebb mértékben is az Önkormányzat érdekeit szolgálja.
Ennek okán számos magánerős és önkormányzati fejlesztés végrehajtása szenved késedelmet a fentieken túlmenően is azzal, hogy építési engedélykérelmeket, telekalakítási kérelmeket utasítanak el.
Telekalakítás elutasítása miatt ingatlanértékesítési bevételtől esünk el, amely forrásként szolgálna a falu régebbi részén egészségház és szolgáltatóközpont létesítéséhez, és ugyanígy a Kormányhivatal akadályozza a Faluháznál a sportpálya mögé tervezett tornacsarnok előkészítését is, vagy egy fiókgyógyszertár létrejöttét.
A fentiekben foglaltakra és a várható eljárásokra, valamint a Kormányhivatallal folyamatban lévő peres ügyeinkre vonatkozóan szeretnénk a fórumon részletesebb tájékoztatást adni az érdeklődőknek.
Tisztelettel:Ambrus Gellért polgármester
