Tájékoztatás a vadászat körülményeiről és a személyes biztonságot érintő kérdésekről

Tájékoztatás a vadászat körülményeiről és a személyes biztonságot érintő kérdésekről az Alsószigetközi Földtulajdonosok Vadásztársasága vadászterületén:

A vadászat helye:
A vadászati jogot, amely a földtulajdon elválaszthatatlan része, a föld tulajdonosa köteles saját maga vagy megbízottja útján gyakorolni és folyamatosan végezni, mégpedig törvényben előírt módon és abban meghatározott szakszerűséggel. A rendelkezés legközvetlenebb célja a fenntartható ökológiai állapotok létrehozása, azaz az egyes vadfajok a túlszaporodásának megakadályozása, más fajok és az élelmiszertermelés biztonsága és fenntarthatósága érdekében. Vadászható területnek számít a község külterületi ingatlanainak összessége. Ezek az ingatlanok szántók, rétek, erdők, nádasok, mocsarak, utak és földutak, valamint a „kivett” minősítésű területek. A vadászat ideje:
Az év minden egyes napja, kivétel nélkül, vadásznap. Az egyes vadászható vadfajoknak az év tartamánál lényegesen rövidebb a vadászati idénye, de mindig van olyan vadfaj, amire aktuálisan lehet és kell is vadászni. Ezt törvény és rendelet rögzíti. Nagyvadfajokra –a vaddisznó kivételével- a csillagászati napkelte előtt legkorábban 1 órával kezdődő és a csillagászati napnyugtát 1 órával meghaladó időszak közötti időben szabad. Ez az időszak jellemzően a kezdődő hajnal és a teljes esti sötétség beállta között eltelő napszak.
Vaddisznó, róka, aranysakál vadászatára az éjszakai, a teljes sötétség órái is megengedettek, mert csak így lehet ezeket a vadfajokat eredményesen elejteni. Ilyen vadászatok az év minden napján folynak.

Tájékoztatás és bejelentési kötelezettség
Az egyéni vadászat előtt a vadászok az adott körzethez tartozó vadászati napló kitöltésével még a vadászat megkezdése előtt a vadászterület meghatározott részén történő vadászatra írásban bejelentkeznek. Ez a napló nyilvános helyen elhelyezett zárt dobozban van, és a vadászokon kívül csak a vadászati hatóságnak és a rendőrségnek van hozzáférése. Ez a napló közismert nevén a beírókönyv. A társas vadászatokat, – azok megkezdése előtt legalább 2 nappal – írásban be kell jelenteni a rendőrségnek, a vadászati hatóságnak és –amennyiben ez védett természeti területeket is érint – a környezetvédelmi hatóságnak.
Ezeken felül, a vadászatra jogosultnak nincs a lakosság, az önkormányzatok, vagy a mező és erdőgazdaságban dolgozók, kirándulók felé hivatalos és előzetes tájékoztatási kötelezettsége. Egy adott területen már megkezdett vadászat során, a vadász vagy kísérői kötelesek figyelmeztetni az arra haladókat (természetjárókat, kirándulókat, futókat, munkát végzőket stb.) a fennálló veszélyre, ugyanis a kilőtt lövedék a tereptárgyakon gurulatot kapva, vagy az eltalált vad testét elhagyva a célzás és kilövés eredeti irányától sokszor erősen eltérő irányban halad tovább. A hivatásos vadász egyúttal hatósági rendvédelmi szakember is, aki ha úgy ítéli meg hogy a veszély másként el nem hárítható, akár a belépést is megakadályozhatja a folyamatban levő vadászat miatt átmenetileg veszélyessé vált területrészre.
Lövés leadása:
A vadász kizárólag a külterületen elfoglalt pozíciójából, a külterületen tartózkodó vadra adhat le lövést. A kilőtt- és esetleg célt tévesztett – lövedék belterületbe nem csapódhat. Nincs megkötés és védőtávolság sem a vad sem a vadász helyzetét tekintve arra, hogy a rálövés a belterületet a külterülettől elválasztó határvonaltól milyen távolságra történhet meg.
A lövés leadása előtt a vadásznak szigorúan és kötelezően mérlegelnie kell azt, hogy a lövése sem emberélet veszélyeztetését vagy sérülés veszélyét, sem anyagi kár okozását nem idézheti elő. Ebből a vadászok állami vizsgát tesznek és évenként több alkalommal ismétlő helyi oktatást kapnak.

Kutyasétáltatás a vadászterületen
A vadászterületen csak folyamatosan pórázon vezetett kutyával szabad tartózkodni. A 2012. évi II. törvény 193. § (1)-(2) bekezdései értelmében szabálysértést követ el az, aki a kutyát a
vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja. A póráz nélkül elengedett vagy magukban kóborló kutyák súlyos veszélyt jelentenek a vadállományra. Az erre fokozottan érzékeny apróvadfajok mellett az őzre és más nagyvadfajok fiatal szaporulataira különösen veszélyes a vadászterületi jelenlétük, ezt szétmarcangolt tetemek és maradványok sokasága jelzi évről-évre.
Ha a kutya nem támad vadra és nem is üldözi azt, a károkozás még akkor is megtörténhet a földön fészkelő madarak fészekaljának tönkremenetelével, amelyeket a gazdájától eltávolodott kutya nagy
valószínűséggel megtalál. A vadászterületen szabadon mozgó kutyákra az engedélyekkel használt rókacsapdák fokozott veszélyt jelentenek. Ezeket a csapdákat az ember számára feltűnő figyelmeztető táblákkal jelezzük, de a kutya csak a bennük levő csalianyag szagjelzését észleli. Őt csak a gazdája gondoskodása és póráza védheti meg a csapdába eséstől. A vadászterületen tartózkodó kirándulók, természetjárók, földművelők, futók számára akkor nemjelent a vadászat veszélyt, ha megismerik a vele járó körülményeket és lehetőség szerint alkalmazkodni
tudnak azokhoz. Ha szürkületben, sötétben a külterületen tartózkodik valaki, a feltűnő ruházat és a
legkisebb fényerejű lámpa használata is nagyon hasznos lehet, mert a vadász jóval távolabbról és
időben észlelheti a természetjáró közeledését.
A vadászat napi gyakorlata szerint a reggel pirkadattól a teljes kivilágosodást követő kb 1-2 óra elteltéig, illetve a késő délutáni óráktól a sötétedés beálltáig tart a nagyvad vadászatok zöme. Április
közepétől kezdődik az őzbakvadászati idény és eltart szeptemberig, amikor pedig a gímszarvas bika vadászatok indulnak, amelynek fő ideje október végéig tart. Ezek cserkelő vadászatok, a természetjáró legtöbbször ilyenkor találkozhat a vadásszal, és közöttük a konfliktusok zöme is ekkor keletkezik. Ezen időszakokban, amennyiben lehetséges, kérjük a természetjárást a forgalmasabb helyekre koncentrálni, és a kora reggeli valamint a késő délutáni és alkonyi órákban mellőzni azt. A rejtetten végzett éjszakai lesvadászatok alkalmával a természetjáró általában nem kerül kapcsolatba a vadásszal, ám elengedhetetlenül fontos hogy a vadász minél távolabbról és egyértelműen felismerhesse a leshelye felé közeledő, vagy előtte – akár több száz méter távolságban – elhaladó embert.
Az elsőrendű biztonság mellett, a vadászatok eredményessége szempontjából is jelentős az említett néhány alapvető és egyszerű viselkedési mód megtartása. Tisztelettel kérjük ebben a lakosság segítőegyüttműködését!
Dr Póda István
elnök
Alsószigetközi Földtulajdonosok Vadásztársasága
Székhelye: 9063 Nagybajcs, Iskola u. 18